Az eddigi napokban megismerhettétek a Macondo Balance két nagy költöző madarát, a „Gólyát” és a „Kócsagot” ma a kollekció utolsó legkisebb méretű darabjáé a főszerep. Az egyes darabok bemutatásának lényeg, hogy mindegyik tárgyat, egy-egy olyan ember mutat be nektek, aki valahogy kapcsolódik a Macondo Balance üzenetéhez.
A mai tárgy a „Réce” névre hallgató borítéktáska. Külön kedves apróság a mai történetben, hogy a táskát egy olyan ember mutatja be, aki Tihanyban nőtt fel. J
Marit még az első budapesti albérletemből ismerem, a Zichy utca 44.-ből. Sosem felejtem azt az estét a konyhában, mikor -a korábban mackónadrágban és téli csizmában beszerzett bor társaságában – bőgve hallgattuk, ahogy Pilinszkyt olvas fel nekünk (azóta egyébként doktorált is belőle). Mariból fakadó mély intellektus és az ezzel párosuló igazán egyedi humor teszi a személyiségét igazán izgalmassá. Nagyon szeretem hallgatni, ahogy beszél a dolgokról, mert mindig van mögötte egy mélyebb összefüggés és valamiféle természetéből adódó elfogadás.
Marit, arra kértem írjon pár gondolatot arról, mit jelent számára az egyensúly. Délután az ő gondolataival ismerkedhettek meg.
"Az egyensúly az egyik legfontosabb dolog az életben: elvesztjük, elérjük, a kettő játéka között próbáljuk megtalálni önmagunkat és helyünket a világban. Tihany és Budapest, magány és közösség, munka és szabadidő, elindulás és megérkezés. Amikor Zsófi megkért rá, hogy írjam le az ezzel kapcsolatos gondolataimat, rengeteg dolog jutott eszembe. Mégis ezek közül valahogyan minduntalan kiemelkedtek az élmények: számomra ezekben születik meg az igazi egyensúly. Közhelyek, mégis ezért igazak: egy figyelmes beszélgetés, egy letehetetlen könyv, egy filmben elejtett félmondat vagy egy koncert utolsó hangja utáni két másodperces csönd. De lehet egy kora reggeli napfelkelte, egy útközben felfedezett, kissé már romos homlokzat vagy egy éjszakai bicikliút hazafelé az üres városban. Találkozások és búcsúzások. Jelentős és jelentéktelen dolgok keveréke – és egyensúlya. "
